Kürtöskalács története

A kürtöskalács története vitatott. Eredetéről, nevéről és a helyes írásáról is sok vita kering. Több vélemény él a köztudatban ezzel kapcsolatban, mindenki azt fogadja el, amelyik neki a legszimpatikusabb.

  1. Egyes vélemények szerint a kürtös kalács elnevezés a helyénvaló, mivel ez a sütemény a honfoglalás koráig vezethető vissza. Akkor ugyanis a portyázó magyarok, ha lisztet és tojást zsákmányoltak, ebből tésztát gyúrtak, majd a kürtjeikre tekerve sütötték meg a tábortűznél.
  2. Más vélemények szerint ez az elmélet nemcsak nem helytálló, hanem nevetséges is. Mivel csak azóta ismert ez a sütemény, mióta letelepedtek és már konyhával rendelkeztek őseink.
  3. További elméletek vannak még arról, hogy a kályhacsőről kapta a nevét. Székelyföldön – ahonnan e süteményt eredeztetik – pedig a kályhacsövet kürtőcsőnek nevezik. Valamint a kürtöskalács sütőfa nagysága és átmérője is erre utal.

A kürtöskalács története –  kezdetek

Ezzel kapcsolatban is több elmélet létezik.

Az egyik szerint a tatárjárás idején Székelyföld lakossága is elmenekült. A hegyekben, illetve Budavár és Rez barlangjaiban találtak menedéket. A tatárok mivel sem megtámadni, sem kicsalogatni nem tudták őket, úgy gondolták a kiéheztetésükhöz folyamodnak. Egy idő után a tatároknak és a székelyeknek is elfogyott az élelmük. Ekkor egy székely asszony hamuból és a maradék lisztből hatalmas kalácsokat sütött, melyeket dorongokra vagy magas póznákra húztak fel és úgy mutatták a tatároknak. A tatárok erre válaszképp bosszúsan elvonultak. Innen van a kürtöskalács dorongfánk elnevezése is.

A kürtöskalácsra utaló első írásos emlék a XVI. század végéből Erdély Kolozs vármegyéjéből származik.

A kürtöskalács története –  rokonsága

A kürtőskalács az erdélyi magyarság, különösen a székely vidék ünnepi süteménye. Azonban számos más európai nemzet is készít dorongon forgatott, sütött, édes süteményt. Többek között megtalálható: a svédek, a litvánok, a lengyelek, a németek, az osztrákok, a csehek, a morvák, sőt a szlovákok és a pireneusi franciák ünnepi alkalmaikon is.

A kürtöskalács története – recept források

  1. Más középkori források szerint már egy Heidelbergben őrzött kézirat a mai kürtöskalácshoz hasonló receptet ír le.
  2. Egy Domonkos-rendi szakácskönyv a XV. századból már részletes kürtöskalács receptet tartalmaz.

Ezek a források mind azt valószínűsítik, hogy ez az ünnepi édes finomság, már a XV.-XVI. században közkedvelt volt a német területek gasztronómiájában.

Erdélyben a XVII. század végi szakácskönyvben már fellelhető a receptje.

A kürtöskalács napjainkban

A XX. század közepére a kürtöskalács eltűnt a magyar nyelvterület nagy részéről. Szinte már csak Székelyföldön sütötték. Ebben döntő szerepet játszott, hogy ezen a területen a kandallós tüzelőszerkezetek sokkal tovább fennmaradtak. Ezek­ben a nyitott tűzhelyekben, valamint a kenyérsütő kemencék előterében lehetett a parázson kürtőskalácsot sütni.

Napjainkban újra nagy népszerűségnek örvend, a különböző ízesítésű és méretű, töltött, vagy töltetlen kürtös kalácsok. Évek óta kürtöskalács fesztivál is népszerűsíti e finom belül omlós, kívül ropogós édes süteményt.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kürtöskalács

Vissza a kategória cikkeihez